Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény a Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. A várost a hajdúk fővárosának is szokták becézni, és emellett az ország negyedik legnagyobb települése, területi nagyság szerint.

A város történelmét tekintve több, nagyobb szakaszt is el tudunk különíteni. Az első ilyen nagy korszak az államalapítás utáni időszak, amikor a települést még csak Böszörménynek hívták. Böszörmény a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett.
Ezt követte a pusztulás majd újjászületés korszaka, ugyanis a tatárjárás következtében a falu teljesen elpusztult. A 12-13. században kezdték meg az újjáépítést és a betelepítést.
A harmadik nagyobb korszak pedig a 16-17. század, ugyanis ekkor kap értelmet a városnév előtagja a Hajdú elnevezés. Az országban élő, elsősorban állattenyésztésből és kereskedelemből élő, majd később katonákká lett Hajdúk letelepítése adja a város, a környék és a megye mostani elnevezését. A betelepítést követően a település gyors és biztonságos fejlődésnek indult, azonban ez nem tartott sokáig.

Hajdúböszörmény hajdúkerület székház

A török és Habsburg uralom következtében a hajdúvárosok gazdasági ereje megfogyatkozott. Az állattenyésztés súlyos károkat szenvedett, a lakosság egynegyede pedig teljesen eltűnt.

A 20. század elejére az iparosok száma emelkedni kezdett, azonban a település továbbra is megőrizte mezőgazdasági szerepét. A hagyományos paraszti munkaeszközök mellett egyre fontosabb szerepet kaptak az arató és cséplőgépek, amik növelni tudták a termelés hatékonyságát. A városban ekkoriban két részre lehetett bontani a lakosságot. Egyikük a vagyonos nagygazdák, akik földekkel és gépekkel rendelkeztek, a másik csoport pedig a kis és törpebirtokosok, legtöbbször föld nélkül. A város fejlődését és gazdasági életét nagyban befolyásolták az általános gazdasági viszonyok, a világválság, és a világháborúk. A második világháborút követően a mezőgazdaságot szövetkezesítették. A rendszerváltás után a városban működő cégeket és szövetkezeteket privatizálták, melyek egy részét bezárták, másik részét pedig magyar és külföldi cégek vásárolták fel.

Hajdúböszörmény gazdasága, ahogy már említettük, elsősorban a mezőgazdaságra épül. Kiváló minőségű talajának köszönhetően, megfelelő táptalajt biztosít a kukorica, búza, cukorrépa és a napraforgó termelésnek. Az állattenyészés szerkezete harmonikusan igazodik a növénytermesztéshez, hiszen a tömegtakarmányt fogyasztó állatfajok tartása hangsúlyos a környéken. ilyen a szarvasmarha, juh, sertés és a baromfifélék. 

A város vonzáskörzete nem igazán jelentős. Az itt megtalálható szolgáltatásokat leginkább a helyi lakosság és a peremterületen élők veszik igénybe. Ettől függetlenül munkalehetőségben nincs hiány, a HajduboszormenyAllas.hu segít nekünk ezeket rendszerezni.

Az oldalon a város legfrissebb állásajánlatait találhatjuk időrendi sorrendben. A kereső segítségével tudásunknak és igényeinknek megfelelő állást is megtalálhatjuk. A jelentkezés egyszerű és gyors, csupán önéletrajzunkat kell feltöltenünk, pár személyes információt megadni magunkról, majd ezután a jelentkezem gombra kattintva véglegesíthetjük azt.

Az oldalon emellett olvashatunk a város következő állásbörzéjének idejéről, karrier tippekről, és lehetőségünk van a legfrissebb állásokról azonnali értesítést kérnünk a hírlevél szolgáltatással.

Bocskai István Gimnázium Hajdúböszörmény

Hirdetésfeladáshoz vállalkozói jogviszonyra és céges adószámra van szükségünk. Amennyibenezekkel rendelkezünk, a regisztráció menüpontra kattintva hozhatjuk létre céges profilunkat, amin keresztül lehetőségünk lesz feladni a városi, megyei vagy országos hirdetéseinket. A frissen regisztrált cégeknek az első hirdetés ingyenes.

Hirdetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel forduljon ügyfélszolgálati kollégáinkhoz, vagy látogasson le a segítség nyújtó oldalunkra.

Képek forrása: https://hu.m.wikipedia.org/wiki